A Skorpió Újholdra
A tegnapi Skorpió Újhold lökte ki belőlem az emléket, amikor egy ponton az élet nagyon eltört nekem, minden, amire azt hittem az életem tengelye…, szóval, rommá, tényleg.
S, ott a törésvonalon még nem is sejtettem mennyi félelmen kell majd átküzdenem magam, nem egy hónapig vagy kettőig. Telt az idő, s egy napon azt éreztem, sikerült kikászálódnom, a nehézségből, a hátam mögött van az egész.
Tegnap ugrott be, mit mondtam ki akkoriban, … hogy annyit féltem annak előtte, hogy ezek után én már semmitől, de semmitől nem fogok félni.
Amikor átmész a lélek sötét éjszakáján, vissza kell valahogy találni a fényre. Nem egy nap, nem kettő. Amíg homályban, mindig fel vagy vértezve, készülsz arra, hogy megismétlődik, ugyanaz, tehát igenis félsz.
Idővel jöttem rá, hogy, de igen, fogok még biztos félni. De ezzel együtt arra is rájöttem, hogy én irányítok ez után, szóba se jöhet, hogy a félelmeim kivegyék az irányítást a kezemből.
Elkezdtem tehát együttműködni a félelmeimmel. Nem is tűntek olyan félelmetesnek. Segíteni akartak. Néha beszélgettem is velük. Mégis mit akarnak? Mindig az volt a válaszuk: változást.
Ők lettek a tanácsadóim, hol kell még erősödnöm, hol keĺl még kíigazítás, hol kell több hit, vagy több szeretet belém. Már egyre kevesebben vannak. Megnőtt bennem a bizalom.
Már nem félek, mondanám ki vagányul, mint régen, de már óvatosan bánok az ilyen kijelentésekkel 
…
BB
Pozitív asztrológia 
Leave a Reply