Mivé is lennénk az álmaink nélkül?
Mindig is lebeg a térben körülöttünk valami sejtelem, mit álmodnánk még az életünkbe. Vízió, képek.
De az álmaink nem magukban…, hanem össze-vissza tekeredik vele az élet és a realitás számos árnyalata, a napi rutin. Változunk, s így változnak az álmaink is.
Olykor csüggedtek vagyunk, mert nem úgy alakul valami. Az álom, amit dédelgettünk, valahogy nincs karnyújtásnyira, hanem csak valahol a messzeségben…, elérhetetlen…
Ügyetlenkedünk, olyat akarunk dacosan, amit, ha lenne szoros kapcsolatunk magunkkal nem is akarnánk igazán, nehéz olykor tisztán látni.
Mint csodás Goethe írta:
“Ami az enyém, azt messzeségben látom,
S mi eltűnt, az lesz minden valóságom.”
Hogy az álom valósággá váljon, az nem mindig könnyű menet… Az igazából munka, korrigálás, állandó belső figyelem, de benne a felfedezés öröme is persze, önmagunk felfedezése zajlik, minél kerekebb ugyanis a valóságunk (amit senki nem teremthet meg nekünk, csakis mi, plusz mi tudjuk belőni mi legyen az), annál nagyobb eséllyel húzzuk be az álmainkat, az igaz vágyainkat. Leterhelten, pesszimistán, enerváltan nem lesz erőnk az álmainkba tenni.
Az álmainkra is, mint minden más ambíciónkra is meg kell érni. S, amikor megérkezik, az, amire annyira vágytunk, akkor egy darabig el sem merjük hinni, hogy már velünk, az amiről pár éve még csak álmodoztunk.
Pedig az álmaink belőlünk nőnek ki, azok nem valahol kint vannak, azokat mi tudjuk életre kelteni, és csakis mi tudjuk megfogalmazni. Mibelőlünk fakad minden elképzelés a jövőnkről. Mint egy forrás, mi vagyunk minden tapasztalásunk eredője. Aki bátor, az nem adja fel az álmait. Körbejárja mi kell ahhoz, hogy megvalósuljon, s változtat, ha kell. Nem holnap, hanem ma.
Kell egy érettség ahhoz, hogy komolyan vegyük az álmainkat. Az álmaink üzenetek. Üzenetek arról, hogy mi a lényegünk. Az esszenciánk.
Amikor már veled az álmod, az lesz a valóságod.
Jól hangzik, nem?
*Nap-Neptun szextil
*Merkúr-Szaturnusz szextil
pozitív asztrológia 
Leave a Reply